Kb. egy hónap alatt értem el az 1 dollárt.
Mondhatnánk, hogy ez azt jelenti, hogy 12 hónap alatt fogom elérni a 12 dollárt, ami még csak tized része a kifizetési határnak. Igen, én is alapból így számolok, de! Én úgy gondolom, hogy ha egy nap alatt el lehetne érni az 1 dollárt, akkor 100 nap alatt már el lehetne érni a kifizetési határt.
Ez az összeg egy negyed év alatt úgy gondolom, abszolút reális, kényelmes fotelből ülve, amennyiben a korlátozások lehetővé teszik az ilyen összegű bevételt. A posztolás napi darabszáma ugyanis korlátozva van (nyilván!), de az, hogy te mennyi lájkot zsebelsz be a megosztott tartalomért, az nincs. Vagyis elvileg lehetséges megkeresni a napi 1 dollárt, de ehhez a posztjaidnak ki kell elégítenie a közízlést.
Az a tapasztalatom, hogy ha folyamatosan Tsu-ccol az ember, állandóan posztol, jelöl, reagál, lájkol, hozzászól, vagyis mindent kimerít, amit az új közösségi oldal nyújt, akkor 1 nap alatt jóval nagyobb összeg jöhet össze, mint az a pár cent, amit jelenleg keresnek a Tsukkerek.
Nem vagyunk egyformák, mindenki más témában van otthon, mást kedvel, ugyanakkor más időpontban jut csak a számítógép elé, ráadásul az idő sem egyforma, amit ráfordítunk a Tsuccolásra.
Sajnos én a jelenleg erre fordított időnél többet nem tudok a Tsu-n lenni, bármennyire is szeretnék, és bármennyire is kíváncsi vagyok rá, de akinek több ideje van erre, azon kívül nálam sokkal aktívabb, az valószínűleg gyorsabban éri el az áhított összeget.
Én továbbra is hiszek benne, ráadásul vannak "módszereim", amiket időközben kipróbálok, (és természetesen majd megírok). Ne gondoljatok csalásra, vagy ilyesmi, ezek csupán praktikák. Az én célom sajnos nem lehet a napi 1 dollár elérése, mert ennyi időm nincs, hogy jelen legyek a Tsu-n, de igyekszem azért egyetlen napot sem kihagyni.
Akiknek eddig olvastam a Tsu-n szerzett tapasztalatait, és komolynak tűntek a szándékai, ők azt írják, hogy a Tsu a profil oldalam által generált forgalom után fizet. Ezt nem vitatom, ha ez így van, akkor végképp egyértelmű, hogy sokat kell dolgozni a 100 dollárért, de be fogom nektek bizonyítani, hogy el lehet érni azt az összeget! Aki velem tart, itt tud regizni. A Referrer Shortcode: lulaki
aprod.hu - Megszületett a kisöcsi!
Ahogy arról korábban már említést tettem, az apróhirdető oldalakon is lehet otthonról pénzt keresni. A nagyhalak mind a bolondját járatták velünk, vagy elúsztak előlünk, de én most kipróbálom a kis halakban rejlő lehetőségeket!
Nekünk, hirdetőknek egy érvágás volt, amikor az aprod.hu megszűnt, hisz nem egyszer húzott ki a bajból az a párezer forint, amit egy-egy kabátért, vagy megunt CD-ért kaptunk az apróhirdető oldal segítségével. Először csak az oldal elérhetősége változott meg aprod.hu -ról olx.hu -ra, de ez volt a kisebbik baj, hiszen ez minket kevésbé érintett, mint a tulajdonost, aki egy elég jól optimalizált weboldalról mondott le a változással.
Az igazi probléma akkor jelentkezett, amikor bejelentették, hogy az akkor már olx néven futó hirdető oldalt megvásárolta az vele hosszú ideig kőkemény harcokat vívott konkurencia; a jofogas.hu . Az olx és a jófogás közötti nyilvános csaták eredményére mindenki kíváncsi volt, de arra senki nem számított, hogy a kettő eggyé válik, pláne úgy, hogy az összes hirdetés törlése mellett az újakat csak egyszer engedi ingyen felrakni, azután minden szir-sz_rért fizetni kell...
Drága apród hirdetők, van egy jó hírem! Megszületett az apród kisöccse:
Nekünk, hirdetőknek egy érvágás volt, amikor az aprod.hu megszűnt, hisz nem egyszer húzott ki a bajból az a párezer forint, amit egy-egy kabátért, vagy megunt CD-ért kaptunk az apróhirdető oldal segítségével. Először csak az oldal elérhetősége változott meg aprod.hu -ról olx.hu -ra, de ez volt a kisebbik baj, hiszen ez minket kevésbé érintett, mint a tulajdonost, aki egy elég jól optimalizált weboldalról mondott le a változással.
Az igazi probléma akkor jelentkezett, amikor bejelentették, hogy az akkor már olx néven futó hirdető oldalt megvásárolta az vele hosszú ideig kőkemény harcokat vívott konkurencia; a jofogas.hu . Az olx és a jófogás közötti nyilvános csaták eredményére mindenki kíváncsi volt, de arra senki nem számított, hogy a kettő eggyé válik, pláne úgy, hogy az összes hirdetés törlése mellett az újakat csak egyszer engedi ingyen felrakni, azután minden szir-sz_rért fizetni kell...
Drága apród hirdetők, van egy jó hírem! Megszületett az apród kisöccse:
 |
| Az aprox.hu kezdooldala teljesen úgy néz ki, mint amilyen egykori elődje volt |
Az aprox.hu külsőre teljesen úgy néz ki, mint egykori kedvencünk, az apród. Látogatószámban nem igazán vannak még a toppon, de már vannak hirdetők, és a statisztikák is bizalomgerjesztőek!
Nem véletlenül ragadtam billentyűzetet én is, hisz szeretném, ha újra a régi, jól bevált felületen lenne lehetőségünk eladni/vásárolni, mint a régi szép időkben!
Ha te is apródos voltál, terjeszd a kisöcsi hírét, és menjünk vissza a régi játszóterünkre eladni, vagy megvenni! Regisztrálni kell, de a hirdetés feladása ingyenes!
 |
| Hirdetések az aprox.hu -n. |
Nekem nincs szükségem cápákra, akik bennem látják a jó fogást, és lehúzzák rólam a bőrt, megelégszem az Internet tengerén úszó további kis halacskával is, akik csendesen segítenek hozzá ahhoz, hogy eladjak néhány megunt, használt holmit...
Ha te sem érzed magad jó fogásnak, gyere te is az aproxra!
Modern népbetegség: megfelelés vénába fecskendezve
Már megint a frász kerülget. Több, mint tíz éve járom a távmunka rögös, és nehéz útjait, ami újra és újra keresztút elé állít. Megfelel nekem ez az életmód? Biztos, hogy megéri ennyi áldozatot hozni a szabadságomért?! Akarom én azt, hogy reggeltől estig a megfelelni akarás diktálja az életemet?! Sajnos a távmunkásnak elkerülhetetlen, hogy megfeleljen...
Ma megint felbosszantott a közösségi oldalak által terjesztett, modern kori népbetegség, amit ma már aligha él ember, aki még ne kapott volna el... Csak az Internetet nem használó, idős emberek tudják elkerülni a közösségi oldalakon terjedő, veszélyes betegséget, ami egyáltalán nem válogat ember és ember között. A betegség mindenkit kortól és nemtől függetlenül elér, elég egy regisztráció hozzá, és máris áldozattá váltál, hisz:
Ma megint felbosszantott a közösségi oldalak által terjesztett, modern kori népbetegség, amit ma már aligha él ember, aki még ne kapott volna el... Csak az Internetet nem használó, idős emberek tudják elkerülni a közösségi oldalakon terjedő, veszélyes betegséget, ami egyáltalán nem válogat ember és ember között. A betegség mindenkit kortól és nemtől függetlenül elér, elég egy regisztráció hozzá, és máris áldozattá váltál, hisz:
- megfelelsz, amikor profilképet töltesz fel, mert a legcsinosabbat választod, retusálod, stb.
- megfelelsz, amikor posztolsz, mert úgy érzed, eleget kell tenned a közösséged élet követelményeinek
- megfelelsz, amikor lájkolsz, mert akire irigy vagy, azt nem lájkolod
- megfelelsz, amikor megosztasz, mert csak akkor teszed ezt, ha látod, hogy más is ezt csinálja
- megfelelsz, amikor lopott képet posztolsz, hiszen sok lájkot akarsz szerezni a képpel
- megfelelsz, amikor saját képet posztolsz, mert akkor nem akarsz lemaradni az aktuális trendről
- megfelelsz, amikor utálod a másikat, mert a sajátoddal ellentétes véleményt mondasz, csakhogy jó fejnek tűnj
- megfelelsz, amikor jelölöd a Facebookon, hogy kapcsolatban vagy
...a listát nagyon sokáig folytathatnám, de a legszörnyűbb, hogy van, aki ebbe akaratán kívül beleszületik. Miért nem veszi észre senki azt, ahogyan a közösségi oldalak kizsigerelik az embert?! Vajon hány kapcsolat áll, vagy bukik azon a marhaságon, hogy mindkét fél hajlandó-e bejelölni, hogy "kapcsolatban" van?!
Hát itt senki nem veszi észre, hogy a tizenévesek sorra öngyilkosságot követnek el, mert a példaképnek számító szülők gyűlölete a tinédzserkort is megfertőzte? (Tisztelet a kivételnek!)
Kedves következő generációk!
Bízom bennetek, és remélem, hogy a jövőben ti okosabbak lesztek annál, minthogy beszálljatok ti is ebbe a beteg mókuskerékbe, vagy legalább megtanultok majd kiszállni belőle! Fordítsátok valami hasznosabbra a szabadidőtöket, ne engedjétek, hogy eluralkodjanak rajtatok a kütyük, és örökre beszippantsanak magukba!
Remélem, ti nem szenvedtek majd "megfeleléskényszerben", és megmarad majd a saját véleményetek, és a személyetek. Nem akartok majd megfelelni a "köz"-nek, sem semmiféle normának, és életrevaló, talpraesett emberek vállnak majd belőletek!
Tiszta szívemből kívánom nektek, hogy lássatok még élő fákat, a fejetek felett elrepülő madarakat, és patakot az erdőben! Remélem, fogtok még labdázni a barátaitokkal, és kirándulni a hegyekben, fogjátok még érezni a hegycsúcson markolható, friss levegőt, fogtok még virágot szedni, és az eső illatát érezni!
Számítógépes vírus, ami embereket fertőz
A számítógépes vírus nem csak a gépedet fertőzi meg! Közösségi oldalakon történt regisztrációdat követően elkerülhetetlenül belélegzed a kórt, így már a legelső pillanattól kezdve azt várod, hogy valaki megtaláljon, bejelöljön, barátodként, ismerősödként nyilvánosan is felvállaljon.
A betegség következő tüneteként már a posztjaidért várod a minél több, nyilvános elismerést, ami megtanít naivnak lenni. Ebben a stádiumban már hajlandó vagy idegeneket is ismerősödnek jelölni, vagy legalábbis visszajelölni, hiszen ő is egy "lájklehetőség" a szemedben. Innentől kezdve szinte élőhalottként követed a normát: megfelelni reggeltől estig, és lájkokat gyűjteni.
A második stádiumban a beteg agymosáson megy keresztül. Ráébred, hogy mind a 49 születésnapi köszöntése azért érkezett, mert a jeles napon mind a 212 ismerősének képernyőjén automatikusan megjelent a rendszer "parancsa", miszerint "Ma van xy születésnapja, köszöntsd fel őt!"
Ezt egyfajta "józanodásnak" is nevezhetnénk, de sajnos még csak akkor esik le, hogy hány kamu profil van fent a közösségi oldalon, akik csak unalomból, vagy ami rosszabb; érdekből lájkolnak, és lájkolják az általa megosztott tartalmakat. (Ez üldözési mánia, vagy sem, biztosan tudom, hogy így van, mert végeztem pénzért olyan távmunkát, ahol aktív felhasználóként jelen kellett lennem a Facebookon!)
Szembesülsz tehát azzal, hogy valójában nincs is 212 ismerősöd... Ez a felismerés az előző ismeretekkel együtt egy olyan fokú bizalmatlanságot szül belőle, ami már a betegség harmadik stádiuma: a "beolvadás", és a "nemtörődömség", ahol már minden utolsó egyéniséget is kizsigerelt az emberből a közösségi oldal.
A mai korban a beolvadás pedig nem más, mint gyűlölni mindent és mindenkit magunk körül. Jó fejnek lenni minden elhangzott cigányozással, zsidózással, és begyűjteni érte a döbbenetes számú lájkokat! Nem számít itt már egyéni vélemény, hisz a betegség kiszipolyozta az alany agyát, a beteg itt már csak anyázik boldogot, boldogtalant, gyarapítva ezzel az üres, semmit nem érő lájkjainak számát!
Olyan ez, mint a szerencsejáték: függővé válsz, ez tesz boldoggá, és mindig többet és többet akarsz, és nem tudsz kiszállni. Csakhogy a szerencsejátékkal ellentétben ez azért veszélyesebb, mert itt "ál-értékeléseket" gyűjtesz, ami eléggé messze áll pl. egy kaszinóban szerezhető pénzösszegtől...
Vannak erősebb egyéniségek, akik másképp reagálnak a kórra, ők csak érdekből lájkolnak, ellenben ugyan ilyen érdekből ellenállni is képesek az egyébként szüntelen kattintgathatnékjuknak. Sajnos mindhiába, mert a betegség rajtuk is eluralkodik...
Bárhogy küzdesz ellene, bárhogy trükközöl, ha minden nap belépsz, akkor a közösségi kór már téged is elkapott, csak még nem tudsz róla, hogy ez bizony egy betegség...
Ha nem hiszed, kérdezz meg egy pszichiátert!
A betegség következő tüneteként már a posztjaidért várod a minél több, nyilvános elismerést, ami megtanít naivnak lenni. Ebben a stádiumban már hajlandó vagy idegeneket is ismerősödnek jelölni, vagy legalábbis visszajelölni, hiszen ő is egy "lájklehetőség" a szemedben. Innentől kezdve szinte élőhalottként követed a normát: megfelelni reggeltől estig, és lájkokat gyűjteni.
A második stádiumban a beteg agymosáson megy keresztül. Ráébred, hogy mind a 49 születésnapi köszöntése azért érkezett, mert a jeles napon mind a 212 ismerősének képernyőjén automatikusan megjelent a rendszer "parancsa", miszerint "Ma van xy születésnapja, köszöntsd fel őt!"
Ezt egyfajta "józanodásnak" is nevezhetnénk, de sajnos még csak akkor esik le, hogy hány kamu profil van fent a közösségi oldalon, akik csak unalomból, vagy ami rosszabb; érdekből lájkolnak, és lájkolják az általa megosztott tartalmakat. (Ez üldözési mánia, vagy sem, biztosan tudom, hogy így van, mert végeztem pénzért olyan távmunkát, ahol aktív felhasználóként jelen kellett lennem a Facebookon!)
Szembesülsz tehát azzal, hogy valójában nincs is 212 ismerősöd... Ez a felismerés az előző ismeretekkel együtt egy olyan fokú bizalmatlanságot szül belőle, ami már a betegség harmadik stádiuma: a "beolvadás", és a "nemtörődömség", ahol már minden utolsó egyéniséget is kizsigerelt az emberből a közösségi oldal.
A mai korban a beolvadás pedig nem más, mint gyűlölni mindent és mindenkit magunk körül. Jó fejnek lenni minden elhangzott cigányozással, zsidózással, és begyűjteni érte a döbbenetes számú lájkokat! Nem számít itt már egyéni vélemény, hisz a betegség kiszipolyozta az alany agyát, a beteg itt már csak anyázik boldogot, boldogtalant, gyarapítva ezzel az üres, semmit nem érő lájkjainak számát!
Olyan ez, mint a szerencsejáték: függővé válsz, ez tesz boldoggá, és mindig többet és többet akarsz, és nem tudsz kiszállni. Csakhogy a szerencsejátékkal ellentétben ez azért veszélyesebb, mert itt "ál-értékeléseket" gyűjtesz, ami eléggé messze áll pl. egy kaszinóban szerezhető pénzösszegtől...
Vannak erősebb egyéniségek, akik másképp reagálnak a kórra, ők csak érdekből lájkolnak, ellenben ugyan ilyen érdekből ellenállni is képesek az egyébként szüntelen kattintgathatnékjuknak. Sajnos mindhiába, mert a betegség rajtuk is eluralkodik...
Bárhogy küzdesz ellene, bárhogy trükközöl, ha minden nap belépsz, akkor a közösségi kór már téged is elkapott, csak még nem tudsz róla, hogy ez bizony egy betegség...
Ha nem hiszed, kérdezz meg egy pszichiátert!
Hol posztoljak? Saját blogon, vagy közösségi oldalon?
Sokáig nem értettem, hogy a Tsu-nak miért jó az, hogy a Facebook mintájára működik, de ugyanazért a működésért fizet a regisztráltjainak. Ugye a Tsu-ról az a hír járja, hogy fizet a lájkolásért - de ez így nem igaz!
Én megfejtettem a Tsu működését!
Annak, aki a weben próbál szerencsét, mindenképp a látogatószám növelés a legfontosabb teendője, és nincs ez másképp a Tsu-nál sem! Ha sok a látogatód, akkor a nagy számok arányában nagyobb az esélye annak, hogy az embereknek esetleg tetszik, amit csinálsz. Ez tulajdonképpen egy soha véget nem érő, tehetségkutató verseny, ahol bizonyítanod kell a tehetséged, különben csak egy vagy a sok közül, aki nem éri el a kifizetési összeghatárt...
A híres emberek, pl. előadóművészek, festőművészek, politikusok, stb., vagyis akik saját rajongótáborral, vagy ügyfélkörrel rendelkeznek, természetesen előnyt élveznek a kisemberhez képest, ám a tehetség mindannyiunkban ott lapul, csak meg kell mutatni. Erre valók a blogok és a közösségi oldalak, ahová ha elég érdekeset posztolsz, akkor lesznek követőid, azaz látogatóid.
Én megfejtettem a Tsu működését!
- A zöldfülű regisztrál, majd meghívja az ismerőseit is a Tsu-ra.
- Az ismerősöknek csak töredéke vehető rá arra, hogy regisztráljon, ezért a zöldfülű, hogy ne érezze magát egyedül, ismerősöket kell szereznie.
- Ahhoz, hogy ismerősei legyenek, a zöldfülű a többiek mintájára, a netről leszedett tájképeket, vagy cukiságokat kezd el megosztani, remélve, hogy ezzel követőket tud szerezni.
- Amikor rájön, hogy megosztásaival 3 nap után sem érte el a beígért 100 dollárt, a lelkesedése alábbhagy, és mielőtt még szidni és hanyagolni kezdené a Tsu rendszerét, tesz egy utolsó próbát; saját tartalmakat kezd el megosztani...
A saját tartalom azonban továbbra sem hoz változást, ha csak nem valami nagyon szép, vagy érdekes dologról van szó. Ekkor a felhasználók egy része lemorzsolódik, és rossz hírét keltik az egésznek, miközben a kitartóbbak, az igazi Tsukkerek tovább küzdenek a dollárokért, akkor már saját tartalommal.
...és számomra itt a gócpont. A saját tartalom! Már többször elgondolkodtam azon, hogy miért vonzó az emberek számára a blog írás, ha a Facebookon is posztolhatnák ugyanazt a tartalmat? Hát persze! A lehetőség, hogy pénz keress! A Facebook ugyanis minden személyes profilt, és minden oldalt saját reklámfelületeként kezel. Ezzel szemben a blogon és a saját weboldalakon neked is van lehetőséged pénzt keresni. De akkor miért van mindenki a Facebookon?!
Már teljesen a saját gondolataimba zavarodtam, amikor megjelent a közösségi oldal, amivel pénzt lehet keresni. Én is rákattantam, ahogy mindenki más. Én is megtapasztaltam, hogy ott sem egyik napról a másikra jön a pénz. De mivel továbbra sem veszítettem el a hitemet a Tsu-ban, ezért nem adom fel!
Annak, aki a weben próbál szerencsét, mindenképp a látogatószám növelés a legfontosabb teendője, és nincs ez másképp a Tsu-nál sem! Ha sok a látogatód, akkor a nagy számok arányában nagyobb az esélye annak, hogy az embereknek esetleg tetszik, amit csinálsz. Ez tulajdonképpen egy soha véget nem érő, tehetségkutató verseny, ahol bizonyítanod kell a tehetséged, különben csak egy vagy a sok közül, aki nem éri el a kifizetési összeghatárt...
A híres emberek, pl. előadóművészek, festőművészek, politikusok, stb., vagyis akik saját rajongótáborral, vagy ügyfélkörrel rendelkeznek, természetesen előnyt élveznek a kisemberhez képest, ám a tehetség mindannyiunkban ott lapul, csak meg kell mutatni. Erre valók a blogok és a közösségi oldalak, ahová ha elég érdekeset posztolsz, akkor lesznek követőid, azaz látogatóid.
Ennek ellenére én mindenkit inkább a blog írásra biztatnék, ami ugyan nem zárja ki a közösségi oldalak használatát, de ha szeretnéd tudni, miért részesítem előnyben a blogot, akkor olvasd el a Google vs. Facebook című cikket!
Google vs. Facebook
Hol érdemes posztolni? Saját, külső blogon, vagy a közösségi oldalon? Régóta tartó morfondírozásomnak egy pár nappal ezelőtti, esti beszélgetős tv-műsor vetett véget, amiben többek között a Facebook és a Google nagyhatalmakról beszélgettek. A műsorban elhangzott egy mondat, Dunai András; a magyarországi tartalomszolgáltatók egyesületének elnökének szájából, mely szerint ha a Facebook fizetőssé válna, akkor nagy baj van...
Ez volt az a mondat, ami megértette velem, hogy mi a különbség a kettő között. Bár ez a TV-ben nem hangzott el, a közösségi oldalak, és a Google kereső között az a különbség, hogy a közösségi oldal befelé épít, míg a Google kifelé.
Míg a Facebook a saját "házában" kíván házibulit csinálni, és ezt a bulit szeretné belülről kifelé terjeszteni, a Google az egész világot arra biztatja, hogy bulizzunk. Ő a szabad ég alatt szeretne bulizni, kivétel nélkül mindenkivel. Míg a Facebook nem kínálja meg a vendégeit itallal, a Google két kézzel osztogatja az ingyen sört. ...és most a Tsu is a szomszédba költözött, aki szintén ingyen sört ígér, de a sörért viszont sorba kell állni...
Vagyis: míg a Facebook mindent magának akar, és saját malmára hajtja a vizet, saját, belső "emeleteit" építgeti, addig a Google kaput nyit a világra, a lehetőségek felé. Pénzkeresési lehetőséget nyújt az embereknek, amivel a maga módján megpróbálja támogatni a tehetségeket. A Tsu a kakukktojás, aki ugye befele épít, mint a Facebook, de a Google-hoz hasonlóan támogatja azt, aki megdolgozik érte...
Ennek ismeretében te melyiket választod?
A Vodafone fizet a bloggereknek!
Nem hittem a szememnek, amikor ezt megtaláltam! A Vodafone olyan weboldal- vagy blog tulajdonosokat keres, akik hajlandóak hirdetni őket a weboldalukon/blogjukon. Ilyet manapság már nagyon sok külföldi- és újabban magyar cég is csinál, úgy tűnik ez valamiféle trend lett idehaza is.
Az új őrület neve"affiliate", ami magyarra fordítva valami olyasmit jelent, hogy tagfelvétel. A cégek, akik ezt használják, megvásárolnak egy szuper kis szoftvert maguknak, ami lehetővé teszi számukra a "tagfelvételt", azaz hogy a blog tulajdonosok csatlakozhassanak a programhoz, és terjesszék a cég nevét, kampányát, vagy egy-egy termék hírét.
Mire jó ez?!
Röviden: a Google egy pályaudvar. Az emberek az utasok, akiket a Google elszállít egy következő, a böngésző ember által kívánt állomásig. Innen át kell szállni egy másik járműre, hogy a végállomásra érkezzünk. A másik jármű maga a blog, amivel a végállomásra érkezünk. A végállomás pedig maga a cég, akinek a reklámját elhelyezed a blogodon. Az affiliate rendszerek koordinálják a blog és a végállomás közti forgalmat.
Az affiliate rendszer egy olyan nyilvántartó program, amibe mind a vállalkozó, mind a rendszerhez csatlakozott blogger belelát, ám míg a vállalkozó egy nagyon komoly statisztikát lát a látogatókról, azok forrásairól, és a cég ilyen fajta reklámjainak bevételeiből, a blogger csak a saját személyes eredményeit, jutalékait látja. Ez utóbbit a cég fizeti a segítségedért, az eladások után.
A bloggernek ez azért jó, mert nap-mint-nap azon dolgozik, hogy minél több látogatója legyen. A komoly blogger reklámokat helyez el a blogján, amibe a látogatói belebotlanak. Akik ezekre az ösvényekre tévednek, potenciális vevők, akik akár vásárolhatnak is a kihelyezett reklámnak köszönhetően. Vagyis a blogger amellett, hogy tartalmaival útba igazítja az embert, az affiliate program szempontjából afféle "szállító" is egyben, aki elszállítja az Interneten böngésző, vagyis "kóvájgó", embereket a kívánt üzletbe. Ez maga a reklámra történő kattintás. (Megjegyzem jobb cégek kattintások után is fizetnek, nem csak a sikeres eladások után...)
Az a legszerencsésebb, ha a blogodon olyan releváns reklámot jelenítesz meg, ami teljes mértékben kapcsolódik a blogod-, de legalábbis az adott cikk témakörével.
Sok ilyen affiliate rendszer létezik, és most már a Vodafone is elindította a sajátját. A jutalék összege, amit a cégek fizetnek az eladások után, változó. Általában százalékban adják meg az értéket. A Vodafone az elhelyezett reklám által beérkező vásárlások után fizet, eladásonként: 40 % -ot, de a GYIK-jukban az alábbiakat írják, idézem:
Az új őrület neve"affiliate", ami magyarra fordítva valami olyasmit jelent, hogy tagfelvétel. A cégek, akik ezt használják, megvásárolnak egy szuper kis szoftvert maguknak, ami lehetővé teszi számukra a "tagfelvételt", azaz hogy a blog tulajdonosok csatlakozhassanak a programhoz, és terjesszék a cég nevét, kampányát, vagy egy-egy termék hírét.
 |
| Fotó a Vodafone Affiliate oldaláról |
Röviden: a Google egy pályaudvar. Az emberek az utasok, akiket a Google elszállít egy következő, a böngésző ember által kívánt állomásig. Innen át kell szállni egy másik járműre, hogy a végállomásra érkezzünk. A másik jármű maga a blog, amivel a végállomásra érkezünk. A végállomás pedig maga a cég, akinek a reklámját elhelyezed a blogodon. Az affiliate rendszerek koordinálják a blog és a végállomás közti forgalmat.
Az affiliate rendszer egy olyan nyilvántartó program, amibe mind a vállalkozó, mind a rendszerhez csatlakozott blogger belelát, ám míg a vállalkozó egy nagyon komoly statisztikát lát a látogatókról, azok forrásairól, és a cég ilyen fajta reklámjainak bevételeiből, a blogger csak a saját személyes eredményeit, jutalékait látja. Ez utóbbit a cég fizeti a segítségedért, az eladások után.
A bloggernek ez azért jó, mert nap-mint-nap azon dolgozik, hogy minél több látogatója legyen. A komoly blogger reklámokat helyez el a blogján, amibe a látogatói belebotlanak. Akik ezekre az ösvényekre tévednek, potenciális vevők, akik akár vásárolhatnak is a kihelyezett reklámnak köszönhetően. Vagyis a blogger amellett, hogy tartalmaival útba igazítja az embert, az affiliate program szempontjából afféle "szállító" is egyben, aki elszállítja az Interneten böngésző, vagyis "kóvájgó", embereket a kívánt üzletbe. Ez maga a reklámra történő kattintás. (Megjegyzem jobb cégek kattintások után is fizetnek, nem csak a sikeres eladások után...)
Az a legszerencsésebb, ha a blogodon olyan releváns reklámot jelenítesz meg, ami teljes mértékben kapcsolódik a blogod-, de legalábbis az adott cikk témakörével.
Sok ilyen affiliate rendszer létezik, és most már a Vodafone is elindította a sajátját. A jutalék összege, amit a cégek fizetnek az eladások után, változó. Általában százalékban adják meg az értéket. A Vodafone az elhelyezett reklám által beérkező vásárlások után fizet, eladásonként: 40 % -ot, de a GYIK-jukban az alábbiakat írják, idézem:
Mitől függ a jutalék mértéke?Én 2015. december 10-én regisztráltam, azonnal kaptam 1000 Ft-ot, a kifizetési határ azonban 20.000 Ft. Addig még sokat kell dolgoznom, de bizakodó vagyok! Ha kedvet kaptál, itt lehet regisztrálni a rendszerbe!
- A jutalék mértékét megtalálja a személyes felületén értéke a kampánytól függően lehet:
- a vásárlás nettó értékének bizonyos százaléka,
- minden megvalósult vásárlás után kapott fix összeg,
- átkattintásonként járó fix összeg,
- látogatói regisztrációért járó fix összeg,
- a kreatívok bizonyos számú megjelenéséért járó fix összeg,
- teljesítmény alapú bónusz,
- valamint a fenti elemek kombinációjának egyike.
Az első kifizetésről természetesen be fogok számolni!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)