Rengetegszer eszembe jut, hogy ha a mai idős emberek már nem lesznek, akkor nem lesz élő ember, aki a háború borzalmairól tudna mesélni, és felhívni rá a figyelmünket. Emiatt állandóan az jár a fejembe, vajon hogyan lehetne az idős embereket szóra bírni, és valahol összegyűjteni ezeket az emlékeket.
De nem csak ezekre a szörnyűségekre gondolok! Míg a fiatalok ma már percről percre dokumentálják saját életüket az Interneten, vannak emberek, akiknek nincsenek írásos emlékeik. Nekem is rossz érzés, hogy a saját múltam java dokumentálatlan, hát még milyen rosszul érzem magam, amikor a fiatalokat látva, eszembe jutnak az idős emberek, és az ő emlékeiket őrző, poros fénykép albumok...
Aztán van egy-két ember, aki talán?! (remélem!) hasonló érzelmi okokból lefényképez egy-egy sütemény árus, vagy virágárus nénikét, olyankor olyan boldog vagyok, hogy rá is gondol valaki. Hogy rá is szükség van, ő is kell a társadalomnak!
Szerintem mindenkire szükség van, ez nem korfüggő! ...és nem lehet mindenki olyan szerencsés, mint ezek a nénik, akiket "felkapnak" a közösségi oldalakon. De az Internet használata csodát tehetne a nénikkel és bácsikkal, minden értelemben! Ha nekem nem hisztek, kérdezzétek meg
Antalffy Tibi bácsit, az ország legidősebb bloggerét!
 |
| Fotó: stevepb (pixabay.com) |
Az idősek és az Internet
Ha az idős emberek nem határolódnának el ennyire az Internettől, mennyi lehetőség nyílna meg előttük. A világháló nem csak a tinik, és a felnőttek "szórakozása", nem szabadna azt hinni, és mondani, hogy "nem nekem való"...
Az idősek gyakran egyedülálló emberek, akiknek nincsen társasága, és talán már nem is járnak közösségekbe. Akár tudatosan, akár egészségügyi állapotuk végett kerülik a társaságot, az Internet számos megoldást kínál számukra is az ismerkedéshez, a segítség kéréshez, vagy a már említett szórakozáshoz is.
Az Interneten társat, ápolót is lehet találni, ugyanakkor a különböző orvosokat, hivatalokat is el lehet érni. Némi előkészülettel akár a fotelből ülve, sorban állás és derék fájás nélkül is lehetséges volna a vásárlás, az ügyintézés, és még olyan sok minden!
A nyitvatartások, a különböző, fontos telefonszámok, egy-egy üzlet, kórház, vagy közszolgáltató címe is mind-mind megtalálható a neten, amikért az idős emberek többnyire személyesen keresik fel az illetékes intézményeket.
Természetesen nem a mozgás rovására szeretném bíztatni a szép korúakat, sőt! Az Internet veszélyeire is szeretném külön felhívni a figyelmüket, de egy kicsit bánt, hogy saját nagyszüleimet is ismerve ők teljesen kizárják magukat ebből a dimenzióból.
Leginkább a madarakhoz tudnám ezt hasonlítani. Az idősek olyanok, mint a madarak, akik kalitkában, fogva tartva élnek, pedig a kalitka ajtaja nyitva van. Talán épp bölcsességükből eredően nem akarnak nagyobb térben, tágasabb világban élni?! A fiatalabb korosztály, a madárfiókák ugyanakkor szabadon szállnak a széllel, és érdeklődve tanulják a világháló csínjait...
Minden kedves idős embernek üzenem, hogy bölcsességét és tapasztalatait szem előtt tartva próbálja meg nyugodtan ezt az átkozott Internetet, mert mindannyiunknak nagyon sok segítséget jelent! Eltereli a figyelmünket a problémákról, a fájdalomról, ugyanakkor számtalan megoldást nyújt mind a nyavalyáinkra, a lelki problémáinkra.
Több önkormányzat indít ingyenes, számítógépes, Internetes tanfolyamot az idős emberek számára, ami szerintem fantasztikus dolog! Csupán néhány óra, és az Internet alapjai könnyedén elsajátítható mindenki számára! A kisnyugdíjasok néhány ezer forinttal is ki tudják egészíteni a fizetésüket az Internet által, többek között az itt olvasható távmunka lehetőségek használatával, vagy megunt, akár sokat érő, régiségnek számító tárgyaikkal is!
Kedves nénik és bácsik! Szükségünk van rátok! Kérlek, ne lépjetek ki a dimenziónkból! Segítőszándékkal, és tisztelettel kérem, hogy
használjátok ti is az Internetet!
